Életmű-katalógus

Vajda Lajos: a fellelhető és a tudottan lappangó művek

 

Az on-line életmű-katalógus elkészítésének szükségessége a 2018. őszi szentendrei Vajda-kiállítás előkészületei során merült fel, és a Szentendrei Ferenczy Múzeumi Központ a munka elvégzésének feltételeit is megteremtette.

 

Vajda Lajos (1908-1941)  a 1930-as évek európai avantgárdjának egyik legnagyobb tehetségű, de mostoha sorsú alkotója volt. Jórészt ismeretlen maradt, és kimaradt a művészettörténészek érdeklődési köréből. Ennek a szerencsétlen évjáratból következő rosszkor érkezés (az avantgárd általános megtorpanása a harmincas években), valamint a magyar történelem és a személyes történet kedvezőtlen összejátszása volt az oka. Sokak osztoztak már ebben a sorsban, és minden ilyen esetben kérdés, hogy utólag behelyezhetők-e, ha nem is a festészet hatástörténetébe, amennyiben abból kimaradtak, de legalább a leíró művészettörténetbe. Ezzel a katalógussal a nemzetközi közvélemény számára is elérhetővé kívánjuk tenni Vajda művészetét.

 

A Vajda-életműnek létezett már nyomtatott katalógusa, amit Mándy Stefánia és Vajda Júlia állítottak össze, és Mándy Stefánia Vajda Lajos című, 1982-ben megjelent monográfiájának függelékében kapott helyet. Az új, kibővített és pontosított verzió jelentős mértékben támaszkodik az elődjére. Mégis, az életmű újbóli áttekintését szükségessé tette mindenekelőtt az, hogy a korábbi katalógusban nem voltak reprodukciók, ami gyakorlati hasznát és felhasználhatóságát nagyban csökkentette. Idő közben, a képzőművészeti piac megélénkülésével párhuzamosan pedig a hamisítások is megjelentek, és ezek kiszűrésére vagy a hamisítók dolgának megnehezítéséhez is fontos, hogy rendelkezésünkre álljon a művek azonosítását lehetővé tévő, pontosított adatokkal ellátott lista.

 

Vannak művek, amelyek a korábbi katalógusban még nem kaptak helyet, mert nem voltak kéznél, vagy idő közben kerültek elő a családtól vagy a néhai ismerősöktől, és származásuk kétségtelen. Vannak tételek, amelyek a korábbi verzióban is említve voltak, valahol fénykép is létezett róluk, és a katalógus új verziójában is említésre kerülnek, miközben új reprodukciót készíteni nem tudunk, mert jelenlegi tartózkodási helyüket nem ismerjük, vagy tulajdonosaik nem tették lehetővé a fényképezést. S vannak olyanok művek is, amelyek mindig is lappangtak, ezért egyáltalán nem ismerjük őket. Ez utóbbiakat, amelyekről soha nem volt, és nincs is reprodukciónk, de a Mándy-könyvben említve voltak, keressük, és a katalógus végén, külön csoportban soroljuk fel.

 

Munkánkkal csatlakozunk az on-line ingyen elérhető életmű-katalógusok egyre gyarapodó sorához. Ez a forma azt is lehetővé teszi a folyamatos munkát, elmélyítést, és azt, hogy a felbukkanó új adatok – új kiállítások, utólag megtalált régebbi publikációk, az újabb publikációk, új és jobb reprodukciók, és az esetleg előkerült lappangó művek – azonnal helyet kapjanak benne.

 

„Valami új témakört keresek, építek ki magamban, a dolgoknak a titkos, elvont lényegét akarom kibontani. …Tegnapelőtt kezembe került egy román parasztasszony fényképe, s amint nézegettem a képet (a fejét), egyszerre csak kezdett bennem kialakulni egy új, egészen más kép.”
(Vajda: Levelek, 1936)

 

„Engem ma már érdemben az ’objektív igazságok’ (nem tudom, hogy egyáltalán van-e ilyen) nem érdekelnek. Én szívesen vállalom magamra a ’tudományellenesség” és a nagyképűség ódiumát, én merek ’szubjektív’ lenni.”
(Vajda, 1940)

 
„Festői karakterét roppant intellektuális világosság szövi át, amely helyénvalónak tart minden gyarapodást, minden adalékot, minden kezdeményezést, de elutasít minden tisztán ízlésbeli járulékot és frivolságot.”
(Mario di Micheli, L’Europa letteraria, 1962. december)